Ma Bogádon átadtuk a 14. sétálónkat. Bizonyos szempontból már rutin, de azért még mindig fantasztikus érzés, hogy tőlünk távoli településeken is találunk játszótársakat. És minden alkalommal látunk valami újat. Bogádon példaul az összes tábla egyben virágtartó is. És az itteni átadó a húsvéti tojáskereséssel volt egybekötve, így a gyereksereg és a kellő mennyiségű szénhidrát is rendelkezésre állt. Voltak beszédek, leleplezés, sünis süti. Szóval jó volt. És jó is lesz, mert itt már most gondolkodnak az új meséken és azon, hogyan tudják BogáDonátot integrálni a falu mindennapi életébe. Én már a polgármestertől hallottam a terveket, de nem árulom el, legyen meglepetés.
